A Magyarországi Evangélikus Egyház Internet Munkacsoportja évek óta törekszik arra, hogy széles körben megismertesse, megkedveltesse és meghonosítsa a szabad forrású szoftvereket. Ennek köszönhetõ, hogy az irodai feladatokat a nagyobb intézményekben és egyre több gyülekezetben is ilyen szoftverek szolgálják ki.

A következõ lépés a fentieknél sokkal radikálisabb változásokat indíthat el: néhány lelkészi hivatal teljes átállása Linux operációs rendszerre.

A PC World egyik cikkje azon gondolkodik, hogy a Microsoft éppen mennyit veszít a Vista és XP pároson, hiszen utóbbit ugye már nem lehet kapni, csak laptop kíséretében. (Szerintem félév és lehet simán is kapni majd, mert ezzel így nem fogják az embereket a Vistára erõltetni, fõleg úgy, hogy 90 napod van installálni és regisztrálni, ha túlléped ezt akkor megvágnak 60 dollárral!)

Viszont ami érdekes, az jön ki a cikkbõl, hogy a Linux nyer vele, sõt, hasonló kategóriában például az OpenSuse-t, ami 90 napos install supporttal "jön", vagy Suse Linuxot aminek az éves supportja 50 dollár, esetleg Ubuntut, aminek 250 a legkisebb supportja, viszont jár hozzá minden egyéb is.

Nõk és a Linux, eddig nem igazán összetartozó fogalom volt. De tudtad, hogy a Debian, az Ubuntu és úgy általában a nagyobb disztrók mind-mind rendelkeznek nõi részleggel?

Ráadásul olvasható mindegyik híresebb Linuxos nõ, lány önéletrajza, például a Anne Nicolas marketing diplomával rendelkezik, de mindig is a Linux vonzotta? Például a Redhat és most a Mandriva engineering directorja.

Egy hosszabb cikk a linuxos hölgyekrõl angolul tudóknak linkekkel:

Igazán tanulságos!

És az Oscart kapja... Ja ez nem az a díjátadó, a legjobb desktop rendszer az Ubuntu, legjobb üzleti alkalmazás a Drupal, a többi cím tényleg csak kockáknak való, de itt a lista:

Best Application Development Tool 
o Ingres: Ingres CAFÉ (Consolidated Application Foundation for Eclipse)
o TWiki.net: Twiki OnDemand Enterprise
o Unicon Systems, Inc.: Pagasus Mobile Product Development Kit

Best Business Application
o xTuple: xTuple ERP 3.0
o Drupal: Drupal 6
o Concursive: ConcourseSuite 5.3

Best Clustering or Grid Solution 
o IBM: iDataPlex
o Hyperic: CloudStatus
o DataSynapse: Fabric Server 2.6

Best Desktop Solution 
o SugarCRM: Sugar Community Edition
o Canonical: Ubuntu Desktop Edition 8.04 LTS

Most Innovative Hardware Solution 
o Violin Memory: Violin 1010 with 1 Million IOPS Linux Driver
o Unicon Systems, Inc.: Helios Digital Signage System
o Fusion-io: ioDrive

Best Integration Solution 
o Openbravo: Openbravo Network
o ImageStream: Integration with PowerCode
o IPBrick International: IPBrick.GT

Best Messaging Solution
o Barracuda Networks: Barracuda Message Archiver 850
o Kerio technologies, Inc.: Kerio MailServer
o Unison Technologies: UnisonTM

Best Mobility Solution
o Unicon Systems, Inc.: Hermes Mobile Platform
o Openmoko: Openmoko Neo Freerunner

Best Security Solution 
o Astaro Internet Security: Astaro Security Gateway 7.2
o Barracuda Networks: Barracuda Web Site Firewall
o Trusted Computer Solutions: Security Blanket Enterprise

Best System Management Tool 
o Opengear: SDT for Nagios
o Altinity: Opsview v2.12
o Hyperic: Hyperic HQ

Best Virtualization Solution
o Oracle: Oracle VM 2.1.1
o GoGrid: GoGrid
o Pivot 3: Serverless Computing

LinuxWorldExpo

Egy kitûnõ írás jelent meg a napokban a Backyard Geek blogon a
Linuxszal szembeni talán 5 legnagyobb tévedésrõl.

Aki tudja, olvassa el a másik blogbejegyzésemben angolul.

Dióhéjban ennyi:

1: A Linux több éves lemaradásban van a Windowstól.

- Normál felhasználó és rendszergazda szétválasztása. A
Linuxnál ez kezdettõl megoldott, a Windows eddig 15 éves
hátrányban van.

- A Windowsban 2001 óta van tûzfal, a Linux 7 évvel jár
elõtte.

- A Linux támogatta elõször a 64 bites x86 processzorokat,
2 év elõny.

A hardver és a szoftver órák

A személyi számítógépeknek elemmel meghajtott hardver órájuk van. Az elem biztosítja azt, hogy az óra még akkor is járjon, amikor az egész számítógép ki van kapcsolva, azaz nincs feszültség alatt. A hardver óra a BIOS setup képernyõjén keresztûl állítható be, vagy egyéb más módon, amikor az operációs rendszer fut.

A Linux kernel az idõt a hardver órától függetlenül méri. A boot-olás ideje alatt a Linux a hardver órájával megegyezõ idõre állítja a saját órájának idejét.

A Microsoftnak a Linux mellet mely a operációs rendszerként jelent konkurenciát, most meg kell küzdenie egy újabb konkurenssel. Igaz a Microsoftnak nem új keletû a helyzet, hiszen rengeteg office lehetõséget lehet találni, ami ingyenes az interneten. Viszont van egy újabb, és az eddiginél ha lehet mondani komolyabb kihívója. Az IBM elõ ált a Lotus Symphony nyilt forráskódú OpenOffice.org alapjaira épülõ és ingyenes szoftver csomaggal, mely mint a magán mind az üzleti szektorban megállja a helyét.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.

Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Errõl korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebbõl ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerûbb egyelõre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van.

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.