Újratárgyalná a fennálló informatikai és távközlési beszállítói szerződéseket az állam, s újratervezik a korábban nemzeti digitális közmű néven emlegetett tervet is, melynek célja, hogy belátható időn belül minden magyar állampolgárhoz elérjen a széles sávú internet.

 

Újra kívánja tárgyalni az állam a legnagyobb informatikai és távközlési beszállítóival fennálló szerződéseit – tudta meg lapunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságán. A tárgyalások célja egyfelől, hogy az állam –mint nagy vásárló – kedvezőbb árakat érjen el, s ezáltal spóroljanak az állam telekommunikációs és informatikai kiadásain, másfelől pedig, hogy az erre elköltött forrásokat hatékonyabban használják fel. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár lapunk kérdésére nem kívánta megbecsülni, hogy e kiadásokon mennyit kíván fogni a kabinet. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: informatikai és távközlési téren a korábbi beszerzéseken tetten érhető a felelőtlen gazdálkodás, hol pénzügyi, hol technológiai téren. Az államtitkár szerint más esetekben az állam komoly lehetőségeket mulasztott el, például akkor, amikor nem kellő gyorsasággal reagált a technológiai fejlődésre a beszerzések vagy a központi fejlesztések terén. Nyitrai Zsolt a Népszabadságnak elmondta: hamarosan közzéteszik e hibák felsorolását, a fehér könyv mintájára egy „fehér PDF”-ben, de ezt követően nem kívánnak a múltbéli hibákkal foglalkozni. Az infokommunikációs államtitkárságon gőzerővel készül, s szeptember közepére várhatóan összeáll az ország új infokommunikációs stratégiája, amely egyben akcióterv is lesz. A dokumentum átlátható módon, előre lefektetett mérföldkövek segítségével mutatja meg a fejlődés irányát.

 

A stratégia egyik legfontosabb része, hogy akár állami hozzájárulással és uniós források felhasználásával széles körben tegyék elérhetővé a széles sávú internetet, csökkentve ezzel a digitális szakadékot, s elősegítve például az otthoni ügyintézést és a távmunkát. – Ma négymillió honfitársunk nem fér hozzá a széles sávú internethez napi szinten – vázolta a problémát az államtitkár. Erre korábban a Baja Ferenc nevével fémjelzett nemzeti digitális közmű program kínált volna megoldást, ám azt a szakma képviselői is sokat bírálták. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter már parlamenti meghallgatásán is elmondta: újragondolják a tervet, s módosítják annak tartalmát. A név is módosul, minden bizonnyal Nemzeti Hálózatnak hívják majd a projektet, amely a technológiai semlegességre épül, s arra, hogy a piaci szereplőket is ösztönözzék hasonló befektetésekre, kerülve ugyanakkor a párhuzamosságokat, amelyek csökkentik a felhasznált források hatékonyságát.

 

A hálózat segíti a távoktatáshoz és a távmunkához való hozzáférést, s nemcsak műszaki, hanem tartalmi fejlesztésként valósul majd meg, amely szórakoztató funkciókat is tartalmazhat, hiszen ezáltal a piaci szereplőket jobban lehet a tartalomfejlesztésre ösztönözni. Nyitrai Zsolt szerint – a szolgáltató állam gondolatát szem előtt tartva – csakis felhasználóbarát rendszereket szabad építeni közpénzekből, melyek növelik a digitális közbizalmat és az önbizalmat is. Azaz fontos, hogy a polgárok bízzanak az internetes szolgáltatásokban, mint amilyen egy banki átutalás, s merjék is használni azt annak biztos tudatában, hogy nem tudnak kárt okozni sem berendezéseikben, sem a hálózatban. Valószínű, hogy minderre uniós forrásokat is be lehet vonni, hiszen az unió által kiadott Digital Agenda című dokumentum megfoglamazza: 2013-ra növelni, majd 2020-ra teljes lefedettséget kell elérni a széles sávú internetelérésben, amelynek sebessége legalább harminc megabit másodpercenként. Ráadásul 2020-ra a háztartások felében kellene biztosítani e sebesség több mint háromszorosát, 100 Mbit/s-ot.

 

 

Folyik az elektronikus helyi igazgatási rendszerek fejlesztéséről szóló, úgynevezett ASP-pályázat felülvizsgálata is, mert el kívánják kerülni, hogy szigetszerűen működő, egymással kommunikálni nem képes rendszereket építsenek ki EU-forrásokból. Ezért garanciákat kell beépíteni a rendszerbe. Az államtitkár a digitális vagyongazdálkodás területéről kiemelte: a frekvenciavagyont értelmes módon kívánják felhasználni, úgy, hogy az a versenyt is ösztönözze, de a beruházásokat is, egyúttal legyen piacbarát és csökkentse a digitális szakadékot. Lapunk úgy tudja, hogy az államtitkárság munkatársai élénk párbeszédet folytatnak a piaci szereplőkkel. Ezt támasztja alá az is, hogy 13-ára minisztériumi meghallgatásra invitálták a jelentős szolgáltatók vezetőit, ahol a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos kérdések is napirendre kerülnek.