A napokban elfogadta a parlament a 2009. évi LX. törvény módosítását, amely az elektronikus közszolgáltatásról szól. Jelentőségét a szakértők a szabványos hálózati csatlakozók bevezetéséhez hasonlítják.

A nyílt forráskód és szabványok használói régóta küzdenek azért, hogy az állami hivatalokkal, közmű szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolatban kötelező legyen legalább a nyílt szabványok használata. A nyílt szabványokon alapuló adatcsere ugyanis leegyszerűsíti, átláthatóvá és mindenki számára egyetemesen elérhetővé teszi a különféle adatok egymás közötti cseréjét. Ebben a küzdelemben oroszlán részt vállalt a Nyílt Szabvány Szövetség (nyissz.hu), amelyik évek óta részt vett a törvény előkészítésében. Munkájuk gyümölcse most ért be.

December 14-én 197 igen, 1 nem és 146 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a 2009. évi LX. törvény módosítását, amely az elektronikus közszolgáltatásról szól.

Mit jelent ez nekünk állampolgároknak?

Elsősorban szabadságot. Dr. Mázsa Péter a NYISSZ blogbejegyzésében kifejti, hogy ez olyan jelentőségű, mint a szabványos hálózati csatlakozók - a konnektorok - bevezetése volt. Ha például veszünk egy elektromos berendezést, biztosak lehetünk benne, hogy otthon azt csatlakoztatni tudjuk az elektromos hálózathoz, hiszen a konnektorok szabványosak. Ugyanígy kell(ene) működnie az informatikai közműnek is, amelyet az adófizetők tartanak fent a befizetett adóforintjaikból.

Például, ha az adóbevallásunkat szeretnénk elküldeni az adóhivatalnak, akkor az adóhivatalhoz tetszőleges gyártó szabványosan működő szoftverét lehessen használni. A nyílt forráskódú GNU/Linux operációs rendszert használóknak például jó néhány éven keresztül kész kínlódás volt az éves SZJA bevallás elkészítése, hiszen a nyomtatvány kitöltését biztosító program csak egyféle kereskedelmi operációs rendszerre készült el. Hiába ajánlotta fel sok fejlesztő a segítségét egy nyílt kitöltő program elkészítésében, az lehetetlen volt, mert az alkalmazott könyvtárak és csatlakozók nem voltak nyíltak így jogszerűen azok nem voltak megoszthatók. (Az APEH időközben elkészítette már JAVA alapú kitöltő programját, viszont ezt a verziót is sok kritika érte kiforratlansága miatt.)

Mennyibe fog ez nekünk kerülni?

Sokkal kevesebbe, mint eddig. A "konnektorok" szabványai kötelezően nyíltak lesznek. Ezen szabványok megismeréséért nem lehet pénzt kérni. Sőt a "konnektorok" használatáért sem lehet pénzt kérni. Ezzel megszűnik az a veszély, hogy egy kiválasztott gyártó által jogdíjért biztosított csatlakozási felületen keresztül férjünk hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek mindannyiunk adóforintjait emésztené feleslegesen. Gondoljunk csak bele, hogy nem lesz szükség arra, hogy közpénzen fejlesztessünk alkalmazást azért, hogy elektronikus bevallásainkat a hivatalnak elküldjük!

Talán a vállalkozásoknak nem ismeretlen az, hogy az egyik bevallást egyedül flopin lehetett sokáig beadni az egyik hivatal felé. Még akkor is, amikor már az új számítógépek flopi-meghajtó nélkül kerültek forgalomba és a boltok polcairól pedig már kezdtek eltűnni a diszkek.

Biztosan sok informatikai vállalkozás fog szoftvereket kínálni, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy ezekhez a nyilvános csatlakozókhoz kapcsolódva igénybe vehessük a hivatalok vagy közművek szolgáltatásait.

A programok egy része licencdíj fejében, egy másik része pedig szabadon elérhető lesz. Mindenki meg fogja találni a maga igényeinek legjobban megfelelő alkalmazást. A törvénymódosítás elfogadása jelentős mérföldkő azon az úton ami hosszú távon egy nyíltabban működő, átláthatóbb társadalmi berendezkedéshez vezet el.

Borek András

(A szerző a nyílt forráskódú rendszerek szakértője)

A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, “szigetszerű” informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók – tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények – magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat.

A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos “Microsoft vagy azzal egyenértékű” szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak.

Idén tavasszal Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában “közhasznúnak” kell lennie.

Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz.

SG.HU