Nem kérdés már, hogy lesz-e helye a jövőben az ezer könyvet tárolni
képes e-könyv-olvasóknak. A könyves szakma már előre menekül: digitális
olvasót adott ki Amerika legnagyobb terjeszője, a Barnes&Noble,
három változatban is a piacon van az Amazon Kindle, az Apple pedig
legújabb kütyüjét, az iPadet próbálja a könyvek és magazinok
megmentőjeként beállítani. Nincs azonban válasz arra a kérdésre, hogy
olcsóbbak lesznek-e a digitális könyvek, és hogy a másolásvédelmet és
webboltot igénylő kiadványokból befolyhat-e elég pénz ahhoz, hogy a ma
ismert kiadói rendszer fennmaradjon.
A legfejlettebb piacokon a kiadók és szerzők a legmagasabb hasznot
hozó, keményfedelű könyvek eladásait féltik a digitális formátumoktól. A
plaform- és bolttulajdonosok, amilyen például az Amazon, viszont a
kütyük elterjedésének gátját látják a túl magas árakban. A felhasználók
természetesen azt szeretnék, hogy minél olcsóbban kapjanak olvasnivalót
- ha már egyszer nincs kézzelfogható megjelenés -, illetve, hogy a
készülékek ára is a húsz-harmincezer forintos lélektani határ alá
süllyedjen. Ebben az egyensúlyi rendszerben kell eltalálni a mindenkinek
elfogadható árazást.
A
New
York Times számításai szerint egy 13 dollárba kerülő, az
iBook-boltból megvehető villanykönyvből 4,5-5,5 dollár marad a kiadónál,
míg egy keményborítós, 26 dolláros kötetből csupán négy dollárnyi a
haszon. Pedig az e-könyvből négy dollárt lecsíp az Apple a webbolt
üzemeltetésének költségeire, a másolásvédelemre és a saját hasznára. A
maradék kilenc dollárból fél dollár megy a tördelésre, 78 cent a könyv
reklámjára, a szerző pedig körülbelül 2-3 dollárt kap jogdíjként. Ami
ezeken a költségeken felül megmarad, az nyereség a kiadó számára - ezek
szerint ez valamivel magasabb, mint a nyomtatott könyv esetében, dacára
az 50%-kal alacsonyabb árnak.
A Times újságírója azért hozzáteszi, hogy ma a könyvforgalomnak csupán
3-5 százalékát teszik ki a villanykönyvek. A digitális megoldások egyre
népszerűbbé válásával, illetve a papírkönyvek iránti érdeklődés
csökkenésével azonban át fognak alakulni az arányok. A papír kiadványhoz
és a digitális verzióhoz egyaránt szükséges lépések - ilyen például a
szerkesztés - árát egyre inkább az e-könyvnek kell majd kitermelnie.
Több milliós befektetés egy kiadvány
A könyvek élete azzal épp csak elkezdődik, hogy a szerző leüti az
utolsó pontot vagy felkiáltójelet a kézirat végén - írja
blogjában
Charlie Stross, a bőbeszédű, brit science-fiction szerző. A
szövegen még körülbelül egy évet ülnek a kiadók, különböző feladatú
szerkesztők nézik át újra és újra a leendő könyvet, ez alatt körülbelül
7-20 ezer dollárt (1,4-2 millió forintot) költenek a készülő műre.
Ehhez jönnek még a szerzőnek adott - átlagosan 12,5 ezer dolláros, azaz
2,4 millió forintos - előlegek is.
![Fotó:
Csanádi Márton [origo]](http://www.origo.hu/i/1003/20100303nbookeboo7.jpg)
Egy amerikaihoz hasonló piacon viszont a bevételi oldalon is hatalmas
számok vannak. Stross becslése szerint egy elsőkötetes ismeretlen
szerző művéből 3-5 ezer példány fogy el a drágább, keményborítós
verzióban. Ezek a kötetek átlagosan 25-30 dollárba kerülnek, tehát
75-150 ezer dollárnyi (14-28 millió forintnyi) bevételt termelnek.
Azaz, ha nem fogott nagyon mellé az irodalmi szerkesztő, ha nem sikerül
botrányosan rosszra a kötet marketingkampánya, borítója, már a
keményborítós verzió behozza a kiadásra költött összegeket.
Kevés pénzt hoz a puhaborítós kiadás
A türelmetlen rajongók, könyvbarátok által vásárolt, elsőként
megjelenő keményborítós könyvek mellett a legtöbb műnek létezik
puhakötésű, olcsóbb (és a keményfedelű után a boltokba kerülő) kiadása
is. Lényegesen több, 15-30 ezer példányt lehet eladni ezekből az
olcsóbb kivitelezésű kötetekből. A puhaborítós könyvek átlagosan 8-15
dollárba kerülnek: annyiba, hogy még hirtelen fellángolásból is
megvehesse őket az ember. 120-450 ezer dollárt fizetnek ki ezekért a
kötetekért, ám ebből jóval kisebb százalék a haszon, és kevesebb jut a
szerzőnek is.
Áprilisban jön a magyar villanykönyv
Az ár problémája még égetőbb lesz az európai piacon, mint az amerikain.
A papírkönyvek csekély 5 százalékos áfájával szemben a
villanykönyveken 25 százalékos forgalmi adó lesz. Az ekönyvolvasó
blognak adott
interjújában
Weiler Péter, a napokban indult eKönyv Magyarország egyik
ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy ötszáz, ezer és kétezer forint alatt
is kaphatóak lesznek magyar ekönyvek.
![Fotó:
Hajdú D. András [origo]](http://www.origo.hu/i/0911/20091116amazonkin5.jpg)
Az amerikai kötetekhez képest olcsóbb - még a 2000 forint is kevesebb
az Apple által javasolt 15 dolláros árnál - magyar e-könyvek
beárazásában több dolog működhet közre. Hazánkban például nincsen olyan
szigorúan egymást követő kemény-, majd puhaborítós kiadás, mint az
angolszász országokban. A kiadó döntésének megfelelően valamilyen
kivitelben megjelenő könyvek az esetek elenyésző hányadában lesznek
elérhetőek más külsővel is.
Az eKönyv Magyarország is tervezi egyébként, hogy saját olvasót dob
piacra. A német fejlesztésű Txtr olvasó 299 euróért, azaz valamivel
kevesebb, mint nyolcvanezer forintért máris előrendelhető. Hazánkba
várhatóan az ősszel érkezik a kütyü. A könyvesbolt jóval hamarabb, már
áprilisban elindul, így a villanykönyv-olvasóval rendelkező, vagy az
számítógépükre az Adobe Digital Editions szoftvert feltelepítők pár
héten belül vehetnek kortárs irodalmi köteteket.
![Forrás: [origo]](http://www.origo.hu/i/0910/20091019txtr.jpg)
Txtr
Az eKönyv
magyar honlapja nem árul el
sokat a készülékről, a német oldal viszont már nem ennyire szűkszavú.
Az olvasó az Adobe másolásvédelmi rendszerét fogja támogatni, tehát az
Amazon Kindle boltjának kivételével bármely üzletből vásárolt könyvet
meg tudja nyitni a Txtr. A kütyü rendelkezik beépített mobilinternet
kártyával, amivel alapesetben a Txtr könyvesboltban lehet böngészni és
vásárolni. A készülékhez elérhető lesz egy Txtr Pro nevű előfizetés is,
aminek segítségével a felhasználó tárhelyére feltöltött anyagok, és a
beállított hírcsatornák (blogok) tartalma is felkerül az olvasóra.
Problémák megoldása lehet az e-könyv
A hazai piac legnagyobb problémája, hogy a könyvek árának nagy
százalékát a terjesztők, nagykereskedők teszik zsebre - tudtuk meg
Járdán Csabától, a Delta Vision szerkesztőjétől. A nagykereskedők nem
érik be kevesebbel az ár ötven százalékánál, de hallani hatvan
százalékos részesedésről is. A maradék negyven százalékon osztozik a
nyomda, a kiadó, a marketing, és ebből fizetik ki a szerzőnek járó
honoráriumot is.
![Fotó:
Csanádi Márton [origo]](http://www.origo.hu/i/1003/20100303nbookeboo5.jpg)
A magyar kiadások példányszámai pedig rendkívül alacsonyak. A Delta
Vision pár éve fel is hagyott a magyar szerzők kiadásával, bármennyire
jó is volt a könyv, nem vették a vásárlók. A szórakoztató irodalom
területén az átlagos példányszám valamivel ezer felett van, az igazán
sikeres művekből pedig egy-két év alatt háromezernél több példány is
elkelhet.
A mostoha piaci körülmények egy részére megoldást jelentene az e-könyv.
Nyugaton is csak születőben van ennek a piacnak a struktúrája -
fogalmaz Járdán. A cél az lenne, hogy közelebb kerüljön egymáshoz -
például a terjesztő kiiktatásával - a kiadó és az olvasó. A beszélgetés
alapján abban biztosak vagyunk, hogy az e-könyvek hazai elterjedését a
kiadók támogatni fogják.
Forrás:
Origo
Kommentáld!