Leteszteltük a LibreOffice új főverzióját. Változó, hogy kinek mennyivel nyújt többet a négyes verzió, a fejlesztők és a felhasználók eltérően láthatják a helyzetet.

A Microsoft Office jelenleg legnépszerűbb ingyenes alternatívája a LibreOffice, amelynek hagyományosabb szemléletű kezelőfelülete sok, a Microsoft Office 2003 még nem szalagos kezelőfelülete után sóvárgó régi motorosnak bejött és bejön. A felhasználók most is kapnak egy szokásos adag újdonságot, de sokan az apró változtatások miatt csak alverzióra váltottak volna, mondjuk 3.8-ra. Ugyanakkor fejlesztői szemmel sok minden más lett, számukra korántsem indokolatlan a 4.0-s verziószám.

Fejlesztők szemével tetszetős

Régóta tapossák a felhasználók az ingyenes irodai csomag hármas főverzióját, közben az OpenOffice fejlesztőközösség zöme elhagyta az Oracle és az Apache keblét, és szabadabb alapokra helyezkedve igyekezett megújítani a munkát. A leágazás óta úgy tűnik, hogy a LibreOffice fejlődik erőteljesebben, ami részint a nagyobb háttértámogatásnak köszönhető.
A közösség jócskán megnőtt ebben az időszakban, a The Document Foundation védőszárnyai alatt a legnagyobb független, szabadszoftveres társaság lett, a TDF irányítása és a copyleft licenc révén sikerült több mint 500 fejlesztőt bevonni a munkába, háromnegyedük önkéntes. Sok cég nyújt támogatást ehhez, melyek közül a legnagyobb a SUSE. A leágazások óta foganatosított kódmódosítások száma meghaladta az 50 000-et, így mindenképpen elmondható, hogy komoly munka zajlott a háttérben.

A 3.3-as, az OpenOffice-tól történő elszakadás mérföldköveként aposztrofálható LibreOffice kiadás óta eltelt időszakra ebből mintegy 10 000 módosítás esett, gyakorlatilag félóránként érkezik egy-egy újabb adag szellemi hozzájárulás a projekthez.
Szép, de nem túl modern örökséget hurcolnak magukkal a programozók, az OpenOffice nevével fémjelzett és az ősi, StarOffice-os időkből is. A fejlesztés sokáig nehézkesen haladt, mert az elavult API-kat és kódrészleteket nem számolták fel, nem helyettesítették modernebbekkel, a csomag fejlődött, de egyes területeken nehéz volt továbblépni.

Megújult a LibreOffice.org

A kiadási jegyzetek értelmében az elmúlt fejlesztői időszakra a kompatibilitás folyamatos javítása mellett a kód tisztázása volt jellemző, amiben komoly eredményeket tud felmutatni a közösség – persze ez egyelőre legfeljebb a stabil működésben érhető tetten, ugyanakkor szélesebbre tárja a kaput a fejlesztők előtt, a jövőben gyorsabban épülhet a rendszer. Az eredményül kapott kódbázis tehát meglehetősen eltér az eredetitől, több millió kódsort adtak hozzá és távolítottak el, új funkciókkal toldották meg, hibákat küszöböltek ki, bevezették a legkorszerűbb C++ szerkezetek használatát, eszközöket cseréltek le, megszabadultak az elavult metódusoktól és programkönyvtáraktól, valamint lefordítottak huszonötezer sornyi német megjegyzést angolra (a német még a StarOffice-fejlesztők hagyatéka volt). Ezek együttesen érthetőbbé teszik a kódot, ezért nyilván szívesebben dolgoznak vele a munkatársak.

Magyar ékezetes új fontok ingyen

A kódminőség javítása mellett párhuzamos célkitűzés, hogy minél erőteljesebb API-t (alkalmazásfejlesztőknek készült szoftver interfész) készíthessenek, ami most sikerült is, így fejlesztői szempontból mindenképpen indokolható, sőt kívánatos a főverziószám-váltás. A kiterjesztések programozása új lendületet vehet az UNO API-k továbbfejlesztése révén, ugyanakkor minden közreműködőnek figyelembe kell vennie, hogy számos régebbi, nem megfelelően implementált és kevéssé használt funkció eltűnt. Ezzel együtt szükségszerűen erősödött az eltávolodás az OpenOffice eredeti kódbázisától is, és most már a Visual Studio 2010 C++ fordítójával dolgoznak, így nem csomagolják majd a Visual Studio 2008-as futásidejű könyvtárait a programhoz. Jogi járulék, hogy a kódbázis változásával LGPLv3 licencstruktúra alatt jelennek meg a LibreOffice 4.0 binárisok.

„A LibreOffice 4.0 jelentős mérföldkő az interoperabilitásban, és kiváló alap a felhasználói felület fejlesztésének folytatásához” – mondta Florian Effenberger, a kuratórium elnöke a LibreOffice.hu riportjában. „A projektünk nemcsak új fejlesztők rendszeres bevonására képes, hanem átlátható együttműködési platformot is létrehoz az erős szabadszoftveres világnézet alapjain, ahol a cégek által támogatott és önkéntes fejlesztők ugyanazon cél elérése érdekében dolgozhatnak.”