Az egyiptomi kormány kommunikációs blokádja megosztotta a világ kormányait. Egyes országok elképzelhetőnek tartják az internet vészhelyzeti lekapcsolását, míg mások nem.

Az egyiptomi távközlési blokád után derült ki, hogy az osztrák szövetségi kancellárián egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió területén bekövetkező kibertámadások esetén bármikor lekapcsolható legyen az internet és a mobil hálózat. Az ötlet azonnal élénk vitát váltott ki. Stephen Conroy ausztrál hírközlési miniszter azonnal jelezte, hogy országában nem merültek fel hasonló tervek. Ennek oka, hogy az ausztrál kormánynak nincs akkora hatalma a helyi internetszolgáltatók felett, hogy elérje a vezetékes és mobil hálózatok lekapcsolását. Ráadásul, ha lenne is erre jogi lehetőség, akkor sem támogatna senki egy ilyen elképzelést. Conroy leszögezte: egy véleményszabadságra épülő, pluralista társadalom nem támogat semmilyen cenzúrát, különösen nem olyat, amit Egyiptomban vagy Kínában alkalmaznak.

A politikus véleménye azért meglepő, mert tavaly még ő szorgalmazta és támogatta azt a törvénytervezetet, amelynek elfogadása után az internetszolgáltatókat köteleznék a gyermekpornográf és erőszakos tartalmakat kínáló oldalakhoz való hozzáférések blokkolására. Ugyan a törvénytervezetet egyelőre jegelték, de Conroy a tervek szerint idén ismét előveszi majd az elképzelést.

Az Egyesült Államokban Susan Collins, Joe Lieberman és Tom Carper szenátorok azt szeretnék elérni, hogy Barack Obama elnök csak korlátozott mértékben kaphasson vészhelyzeti internet-lekapcsolási jogosítványt. A három szenátor nem ért egyet a Protecting Cyberspace as a National Asset Act nevű törvény tervezett módosításával és elfogadhatatlannak tartja az állampolgárok kizárását a világhálóról. Lieberman és két kollégája rámutattak: az internet lekapcsolása Egyiptomban is nagyon rossz lépésnek bizonyult, mivel a lépés célja a kormányellenes vélemények elnyomása volt.

A három szenátor meg akar bizonyosodni arról, hogy Obama elnök kizárólag a társadalom és a gazdasági rendszerek védelme érdekében nyúlhatna ehhez az eszközhöz. A cél az lenne, hogy ez legyen az utolsó védvonal a katasztrofális hatásokkal járó nemzeti vagy regionális események és kibertámadások kivédésére. Amennyiben a törvényhozók nem szavazzák meg a tervezett módosítást, ugyan az amerikai elnök ezentúl legfeljebb 120 napig tarthatná fent az internet nélküli állapotot. Emellett azonban fontos, hogy kiemelten védjék a szabad véleménynyilvánítást, vagyis az eszközt ne használhassák a kormányellenes hangok elnémítására. Szintén fontos, hogy az e-mail és más szolgáltatások csak akkor legyenek lekapcsolhatók, ha erre feltétlenül szükség van egy közelgő katasztrófa kivédésére.

Az elmúlt napokban Svájcban is vita bontakozott ki az úgynevezett Kill-Switch eljárásról. A szövetségi kommunikációs minisztérium egyik szóvivője közölte: az alpesi országban jelenleg nincs meg a jogi háttere egy ilyen rendszer bevezetésének. Ugyanakkor a szövetségi rendőrség jelezte, hogy a kormány egy vészhelyzeti paragrafusra hivatkozva bármikor kezdeményezhetné a világháló lekapcsolását. Thomas Dübendorfer, az Information Security Society Switzerland (ISSS) elnöke is alapvetően elképzelhetőnek tartja egy ilyen megoldás bevezetését.

sg.hu