Budapest külváros, csodálatos levegő, kertes házi övezet, megszórva némi panellel.

Az itt lakók szeretik csendességét, meghittségét. A taxisok mégis borzasztónak hívják még ma is. Rajta maradt, pedig a változás szele minket is elért. Fejlődünk, szépülünk és míg régen inkább a szegénység és szerénység jellemezte, ma már szebbnél szebb házak épülnek gomba módra és fiatal, főleg családos lakóikkal népesítik kicsiny faluközösségből igazi városrésszé fejlődött kerületünk.

Itt mindig fontos szerepet kapott és vállalt az a kulturális centrum, mely nem is olyan régen újjá keresztelve, felvette a Vigyázó Sándor Művelődési ház nevet. A kultúra, ifjúság nevelés, felnőttoktatás terén is nem csekély mértékben veszi ki részét.

Figyelemre méltó, példaértékű kezdeményezése méltán hívja fel magára a figyelmet.

Merész, de annál lelkesebb lépésként, pályázati úton egy olyan Uniós támogatás nyertese lett, mellyel reményt és lehetőséget adott a kerület azon lakóinak, akik megfelelő szakképesítésük és a tovább tanuláshoz hiányzó anyagi lehetőségeik híján esélytelenek voltak betörni a munkaerőpiac amúgy is félelmetes világába .

Nem meglepő, hogy a jelentkezők ,illetve már a programban résztvevők többségében két -három gyermekes családanyák, akik munkájukat , hivatásukat feladva / akkor még nem is sejtve, hogy talán végleg /,az anyaság szép de rögös és legfőképpen nem éppen megbecsült útjára léptek. 

A felkészült szervezőket nem érte meglepetésként a mamák tömeges  jelentkezése, mindenre gondolva a programban résztvevők kicsinyeihez szakképzett gondozónőket szerződtettek, akik a tanterem melletti szobában felügyelnek és szórakoztatják őket, míg mamájuk magába szívja a tananyag minden cseppjét. Az órai szünetek is a babákhoz igazodnak, szigorúan figyelembe véve a szoptatási, etetési időket.

Nagyon bölcsen a komplett képzés a tanulástechnikai tréninggel kezdődött, ahol a „diákok” több évi pihenés után újra aktiválhatták agysejtjeiket a jobbnál jobb módszerek megismerésével  .Különös sikert arattak a memória fejlesztő gyakorlatok és a gyorsolvasás elsajátítása, mely kellő gyakorlással megsokszorozza a szöveges tananyag feldolgozását.

Ezek a napok hozzásegítettek egymás megismeréséhez, elfogadásához és kellemes légkörével közösséggé formálták a kis csapatot .Azonos gondok, azonos élethelyzetek és az eddig az otthon magányában őrlődő emberek újra magukra találtak. Esélyt kaptak, hogy megtalálják rég elveszettnek hitt önbecsülésüket, és egy ismeretlen társasági bemutatkozásnál nem szégyenkezve ejtik ki, hogy ők „csak” anyák, háztartásbeliek. Mert sajnos bármilyen megdöbbentő a társadalom nem becsüli azt a megfeszített 24 órás munkát, amit nap mint nap hónapról hónapra, évről évre teljes odaadással szeretettel végeznek.

Ők csak ANYÁK.

 Az egyik résztvevő, aki elmesélte társainak, hogy ő már felkészült az ilyen bemutatkozó helyzetekre, és kitalált magának egy mindenki számára megbecsült, elismerő foglalkozást. Egy olyan tudományos munkatársként mutatkozik b ,aki különböző korú gyerekek fejlődését tanulmányozza éveken keresztűl, mindezt kiscsoportos formában.

Az Elismerő tekintetek láttán jót derül és büszke rá, hogy visszavágott mielőtt letiporták volna. Mondanom sem kell a hölgy  három gyermek boldog mamája.

Nagy sikert aratott hozzászólása, a jelenlévők körében.Hírtelen mindenkinek sűrgős jegyzetelnivalója támadt.

Hát igen . Egy év kemény tanulás vár még erre a kis társaságra.

Megismerkednek a számítástechnika rejtelmeivel, mely kezdeti kuszaságával rémületbe ejti, és mégis kiváncsivá teszi az új területeket felfedezni vágyókat, reménykedve , hogy egyszer talán a felhők közül kisüt a nap és mindent láthatóvá, érthetővé tesz. Még szerencse, hogy a csoportot erősíti két fiatalember is, akik fiatal koruknál fogva már számítógéppel a kezükben születtek. Nagy segítségek ők az útvesztőkben eltévejedett társaiknak.

 Az angol alapfok eléréséig még rengeteg munka van. Van aki 10-15 éve vett angol könyvet utoljára a kezébe,de ilyenkor koránál fogva legalább megvan a sok éves tapasztalata, hiszen az emberre csak úgy jövet ment is ragadhat tudás. Most ez nem elég. Bizony kezdődik a bifflázás. Jelen ,jövö, múlt…..Beszéljünk inkább a jövőről. Angol vizsga? Meglesz az is!

Nem kell egyedül menni ezen az úton, a csopotros tanulás, egymás segítése mellett elkisérik őket lelkes tanáraik.

 A jövőben még megtanulják az önmanagelés nélkülözhetetlen fortélyait és nem utolsó sorban OKJ-s vizsgát tesznek, mint PR ügyintézők, mely megnyithatja az utat új életük felé.

Kívánjuk,hogy a kezdeti lelkesedésük kisérje őket végig!

 Legyenek bátrak, határozottak és rendíthetetlenek.!

Soha nem késő új utakat keresni, új célokat találni!

Ez nem kor kérdése. Legyen fiatal , vagy kevésbe az!

F. Erika