Az elmúlt évben folytatódott a behálózott otthonok számának dinamikus növekedése, így már több mint 1,7 millió hazai háztartásban érhető el az információs szupersztráda.

A 2009-es év nemcsak az internet-előfizetések penetrációjának növekedését hozta, hanem a keskenysávú előfizetések eltűnését is.

Teljesen marginális a dial-up

A BellResearch kilenc éve futó Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatássorozatában először fordult elő, hogy a háztartások körében a leginkább hagyományosnak tekinthető, dial-up alapú kapcsolatok mért aránya gyakorlatilag teljesen marginálissá vált.

Szerepet játszott ebben a szélessávú kapcsolatok havidíjának és ár-érték arányának további javulása: ma már néhány ezer forintért akár több megabites kapcsolatok is elérhetők. Nem szabad emellett elfeledkezni arról sem, hogy a fogyasztókon (használókon, előfizetőkön) is egyre nagyobb a nyomás. Napjainkban az internetes tartalmak oly mértékben igénylik a gyors kapcsolatokat, hogy a háztartások többségében elengedhetetlenné vált a nagyobb sebességre váltás - ami egyébként sokszor nem is igényelt nagyobb anyagi áldozatvállalást.

Kiegészítőből elsődleges

A Jelentés rámutatott arra is, hogy a szélessávú vezetékes internet-hozzáférési technológiák versenyében egyre inkább a kábeltelevíziós elérési technológia felé billen a mérleg nyelve. 2007-ig a leggyakoribb szélessávú internet-hozzáférési technológiának még a dsl számított, majd 2008-ban már körülbelül ugyanannyi háztartás csatlakozott a világhálóra dsl- és kábeltelevíziós technológia segítségével. A 2008/2009-es terminusban azonban a kábeltelevíziós hozzáférések száma jóval dinamikusabb bővülést mutatott, mint a dsl-kapcsolatoké - áll a BellResearch elemzésében. Míg a kábel-előfizetők száma körülbelül 100 ezerrel növekedett, addig a dsl-hozzáférések száma mindössze 10–15 ezerrel bővült.

2009-ben a hazai háztartások 20 százaléka érte el a világhálót kábeltelevíziós internet-hozzáférés segítségével, míg ugyanez az arány a dsl-hozzáférések esetében 17 százalék volt.

Szót érdemel az utóbbi évek feltörekvő megoldása, a mobilinternet is, amelyet ma már az internettel rendelkező hazai háztartások közül minden tizedik igénybe vesz. Fontos, hogy míg kezdetben inkább kiegészítő jelleggel, a már meglévő vezetékes internet-előfizetés mellé vásárolták, addig ma az érintettek többsége elsődleges megoldásként tekint rá - hangsúlyozzák a kutatók.

Egyre többen, egyre gyakrabban

Az egyéni szintű penetrációt tekintve folytatódott a korábbi évek trendje: a 2008/2009-es időszakban is dinamikusan, mintegy 325–330 ezerrel nőtt az internetet használók száma, így az év közepi adatfelvétel idején a 15 évnél idősebbek 44 százaléka, azaz mintegy 3,8 millió honfitársunk élvezte a világháló nyújtotta előnyöket. A kutatók rámutattak arra, hogy a kedvező folyamatok ellenére nem csökkent érdemben a digitális szakadék a fővárosban és a kisebb településeken élők között. Míg a fővárosban élők 55 százaléka használja rendszeresen a világhálót, addig a községekben és a kisvárosokban élőknek mindössze a négytizede. Az internetezők számának növekedése nem csökkentette a generációk közötti különbségeket sem: leginkább a 15–34 éves korosztály körében nőtt a használók aránya, míg a 45 évnél idősebbek esetében gyakorlatilag nem változott.

A kutatássorozat eredményein jól követhető, miként vált az internetes böngészés egyre inkább a mindennapok részévé. A használat gyakorisága folyamatosan növekszik, a netezők kétharmada már naponta látogatja a weben kedvenc oldalait.

A legnépszerűbbnek az informálódás és tájékozódás számít, de tipikus a mindennapok forgataga utáni lazítást és szórakozást szolgáló internetezés is. Manapság persze már elképzelhetetlen a tudásszerzés az internet nélkül, amit az is jelez, hogy a világhálót használók 72 százaléka e célból is böngészi a honlapokat, vagy használja elektronikus postafiókját.

Forrás: BellResearch